| 1968, színes, szélesvásznú
4/600, 1/300 tekercs
2207 méter
színes, szélesvásznú
magyar hang
Gyártó ország: Magyarország
Gyártási év: 1968
Gyártó cég: MAFILM 1. Stúdió
rendező: Jancsó Miklós
író: Hernádi Gyula
operatőr: Somló Tamás szereplők:
Jutka - Drahota Andrea
Szabó Teréz - Kovács Kati
Fekete Laci- Balázsovits Lajos
András - Kozák András
zsidó fiú - Bálint András
Kellér atya - Madaras József
Pista - Úri István
paptanár - Orbán Tibor
kollégista lány - Csengery Adrienne
János - Deák B. Ferenc
Miki - Csányi Miklós
Gimnazisták - Leisen Antal, Bálint Tamás, Kern András
Balázs - Kosztolányi Balázs
Molnár - Tóth Benedek
koll. szöv. tagjai - Schwetz András, Pecsenke József, Juhász Jácint
A történet 1945 után de még a kommunista hatalomátvétel előtt játszódik, valószínűleg 1948-49-ben. Hajnali derengésben a folyóparton népi kollégisták egy csoportja veszi körül az odaérkező rendőr-dzsipet A kocsiból kiszáll András (Kozák), a fiatal, civilruhás rendőrtiszt. Felszólítja őket, ne bolondozzanak, eresszék tovább. A kollégisták azonban nem engedelmeskednek, körben lefekszenek az útra. Összekapaszkodnak, énekelnek. "Madrid határán, állunk a vártán…". A rendőrtiszt közéjük fekszik, énekel ő is. Hiába próbálják a rendőrök erővel felállítani őket, a fiúk megragadják a rendőröket, és bedobják őket a vízbe, majd a csoportból többen utánuk ugranak. A rendőrtiszt feltartott kézzel hátrál a képbe, mintha valaki fegyvert fogna rá. Laci, a pirosinges titkár, a kollégisták vezetője (Balázsovits) megmotozza, és elveszi András pisztolyát. A fegyver nincs is megtöltve. Fürdés után az egész társaság - rendőrök, kollégisták - körtáncot járnak, a "Gyertek, gyertek járjuk a kólót" kezdetű dalt éneklik. A kollégisták a kálvária-dombon futnak felfelé. Két fiú felmászik a kőkeresztre, és egy vörös kendőt dob rá. Körbetáncolják a keresztet, énekelnek. A Carmagnole-t éneklik, a "Gaz bitangnak terve ez…" Az egyik fiú a többieket korholja, leszedi a vörös leplet a keresztről. A kollégisták az apátság és egyházi gimnázium rácsos kapuja elé érnek. A kapu zárva van. Megint énekelnek. "Hej a mi lobogónkat fényes szelek fújják…" Valaki bemászik, és belülről kinyitja a kaput. A betóduló kollégistákat a páter (Madaras) és néhány pap fogadja, a kék egyenzubbonyt viselő gimnazisták is az udvarra jönnek. Egy csoportban, némán állnak a kollégistákkal szemben. A titkár bejelenti jövetelük célját: néhány kérdést kívánnak megvitatni a gimnazistákkal. Bemutatja Terézt (Kovács) és Jutkát (Drahota), ők lesznek a vitapartnerek. A témák: "Mi a személyiség szerepe a történelemben?", "A világ megismerhetősége", "Kereszténység és kommunizmus". A két lány átveszi tőle a szót, sétálva magyaráznak a gimnazisták néma sorfala előtt, de választ senkitől sem kapnak. A kollégisták megint énekelnek, ezúttal Geyer Flórián dalát: "A föld teremtésének kezdetén…" Laci, a titkár közli a páterral, hogy véleménye szerint a fiúkat megfélemlítették, azért nem mernek velük vitatkozni. Újabb dal: „Engem hívnak Fábián Pistának…”A páter kijelenti, a paptanárok elmehetnek, ha zavarnak. Laci megint felteszi a kérdéseket, a gimnazisták nem mozdulnak. A kollégisták láncba kapaszkodnak össze, futnak, és énekelnek. „A csuhásra is rájár a rúd …" Laci és Jutka felfedező útra indulnak. A templomból kilépő apácákba ütköznek. A "Madrid határá”-t éneklik. Egy szinttel lejjebb, a bástyafal tövében bordásfalak, szabadtéri tanterem. Laci és Jutka hívja a fiatalokat, jöjjenek vitatkozni. A paptanár tiltakozik - itt tanítás folyik. Laci gyerekkori pajtásával találkozik itt, akihez egy másik gimnazista is csatlakozik. Erről a fiúról (Bálint) kiderül, hogy már 22 éves, de mivel üldözött volt és sárga csillagot viselt, csak most folytathatja a gimnáziumot. Kijelenti, hogy gyűlöli a terrort. Apja orvos volt, Laci elmondja, hogy az ő apja paraszt volt, de most főispán. A zsidó fiú elhárítja a vitát. Ő nem vallásos, egyszerűen biológus akar lenni, és azért tanul itt, mert ez egy jó gimnázium. A kollégisták közben körülveszik őket, "Az öreg zsidónak…" kezdetű dalt éneklik, mire a zsidó fiú a "Keresztények sírjatok"-kal válaszol. A templomban mise van az apácák zsinórban fordulnak Laci felé, aki a bejárat előtt fennhangon arra oktatja a zsidó fiút, hogy milyen nehéz a hatalomnak tisztességesnek maradnia. Közben a kollégista lányok miseruhába öltöznek, abban szaladgálnak az apátság folyosóin.
Laci, a titkár fel van háborodva - ez ügy és nem hülyéskedés. A kollégisták Laci köré gyűlnek, a titkár korholja őket: vitatkozni jöttek ide, nem botrányt csinálni. A zsidó fiú a "Bábeli fogságban" kezdetű dalt énekli a lánynak, magyarul és héberül. Mindenki csendben hallgatják a dalt. A titkár eltűnik, majd visszatér a rendőr századossal és a dzsippel, mögöttük teherautó érkezik "hivatásos" népitáncosokkal. Az udvar közepén álló szobor talapzatára felállnak a zenészek, a kollégisták pedig a "Szépen úszik a vadkacsa a vízben" kezdetű népdalra táncolnak. A citerazenekar játéka és a vidám tánc kedvet csinál az eddig gyanakvó gimnazistáknak is, együtt táncolnak a kollégistákkal. András a rendőr százados félrehúzódva figyeli a táncot. Laci megköszöni neki a segítséget. A rendőr papírszeletet ad át neki, hogy kerítsék elő azokat a gimnazistákat, akiknek a neve a listán szerepel. Előállítják a fiúkat. A rendőr közli, hogy letartóztatási parancs van ellenük. A gimnazisták az apátság udvarán futásnak erednek, a rendőrségi dzsip üldözi őket, de a keresettek újra elvegyülnek a többiek között a tömegben. A titkár közbe akar lépni - mindent elrontassz, mondja a rendőrnek, aki rendreutasítja. A gimnazisták felborítják a dzsipet. A rendőr a kollégisták segítségét kéri, de a titkár ezt megtagadja, majd felajánlja a lemondását. A kollégisták gyűlést hirdetnek, először eléneklik az "Avanti popolo" kezdetű dalt. A szót Teréz és Jutka viszi. Jutka szerint a titkár önkényeskedik, nem határozott. Véleménye szerint Laci lemondását nem kell elfogadni, hanem le kell őt váltani. Szavazás, a többség a leváltás mellett dönt. Jutka és Teréz lesz a kollégisták vezetője. Teréz kihirdeti, hogy az opportunista viták helyett általános támadást fognak intézni az ellenséges ideológia ellen. Eléneklik az Internacionálét, majd visszatérnek a gimnázium udvarára. A kollégisták élő sorfalat alkotnak a gimnazistákkal szemben. Jutka kihirdeti, hogy ezentúl a kaput állandóan nyitva kell tartani. Két kollégista a vállára emeli, hogy jobban érvényesüljön a hangja. Felszólítja a fiúkat, jelentkezzenek azok, akik a rendőrségi autót felborították. Néma csend. Néhány fiút túszként kiválasztanak. Ők nem olyanok mint a rendőrség, szigorúan fognak eljárni ellenük. Jutka parancsba adja, hogy a kiválasztott fiúk vessék le ingüket, nyírják őket kopaszra. Valaki figyelmezteti, hogy ilyesmit a németek csináltak. Jutka meggondolja magát, elég ha újságból papírcsákót készítenek, és azt a fejükre teszik. Ki lesznek dobva, nemcsak az iskolából, de a városból is. A lányok a "A csuhásra is rájár a rúd…" kezdetű dalt éneklik. Az egyik gimnazista megtörik. Ő is az autóborítók között volt, "kegyelmet kér". Az egyik kollégista a papokat is kihívja az udvarra. Jutka kihirdeti, hogy a tananyagot át fogják alakítani, megszüntetik a vizsgákat, papok pedig nem taníthatnak a gimnáziumban. Aki mégis tanítani akar, annak le kell vetnie a reverendát. Az egyik pap jelentkezik, vele azonnal levetetik a reverendáját. A kollégisták énekelnek. "A gaz bitangnak terve ez…", majd az ablakokon át iratokat szórnak ki, vörös transzparenseket függesztenek az épület falára. A papokat az épületbe tessékelik. Kihordják a könyveket az udvarra, a gimnazistákat is befogják. A páter próbál közbejárni a rendőrnél, nem szeretné, ha történelmi értékek pusztulnának el itt, de András nem lép közbe, csak vár. Jutka és Teréz parancsokat osztogat, a zsidó fiú és még néhányan nem teljesítik azokat. Őket betuszkolják az épületbe. A rendőr megjegyzi, hogy a rossz eszközök deformálják a célt. Jutka és Teréz opportunistának nevezik. Minden gimnazistát bezavarnak az épületbe. A „Vörös front”-ot énekelik, sorra bezúzzák az ablakokat. Szavalókórusként kiabálnak: "ez még csak a kezdet, folytatjuk a harcot”… Három fehéringes fiú érkezik, köztük Molnár, a országos diákszervezet főtitkára. Úgy tesznek, mintha most értesülnének róla, hogy Lacit leváltották. Nekik egyáltalán nem tetszik az, ami itt történik. Javasolják, hogy hívják össze a kollégistákat gyűlésre a Kálvária-dombon. A kollégisták a "Zöldre van a rácsos kapu festve" kezdetű dalt énekelve vonulnak a dombra. Molnárék kijelentik, hogy a gyűlésbe nem avatkoznak bele, de a volt titkár, Laci helyettesével beszélni akarnak. A rendőr is velük marad. A titkár-helyettessel közlik, hogy nem értenek egyet a lezajlott akcióval, az értelmi szerzők leváltását javasolják. A fiú úgy látja, hogy ez nem fog menni, hiszen mindenki részt vett az akcióban. Molnár javaslatára Jutkát, Terézt és még néhány kollégistát, akik a gimnáziumbeli akciót vezették elhívják, hogy távollétükben döntsön a gyűlés sorsukról. A fehéringesek Jutkát és Terézt kérdezik, hogy van e új szerelem, van-e új dal. Teréz elénekli azt a dalt, amit a zsidó fiú tanított nekik. A volt titkár, Laci érkezik. Szerinte ennyiszer ilyen gyorsan nem változtathatnak a nézeteiken. Molnár kioktatja, hogy aki a történelmet csinálja, annak a hatalmat mindenáron meg kell tartania. A két lánnyal közlik, hogy le vannak váltva, sőt kizárták őket a kollégiumból. Jutka meg van rendülve. Kéri őket, gondolják meg. Ők senkit sem zárattak ki, vele se tegyék ezt, hiszen neki a kollégium az élete. Nem fogadja el a határozatot, ő kollégista akar maradni. Molnár váratlanul kijelenti, hogy ő nem ért egyet a kizárással, és a Kollégiumi Szövetség alapszabályai adta jogkörénél fogva ezt nem is hagyja jóvá. Jutkát nem hatja meg a főtitkár segítsége. Szemét dolgokat művelsz - mondja -, legszívesebben leköpnélek. Otthagyja a gyűlést. Barátai követik. Ott kergetőznek, ismét a Carmagnole-t éneklik, felgyújtják a szénakazlakat. Egyikük felveti, hogy a templomot is felgyújthatnák, méltó emléket hagyva maguk után. Aztán csak a vörös kendővel takarják be a szénaboglyán hancúrozó fiút és lányt. A rendőr érkezik a dzsippel. Jutka megkérdezi tőle, tán nem őt is le akarja tartóztatni. Jutka és Teréz a zsilipen egyensúlyozva indul a víztározó túlsó partjára, de addigra néhány fiú a vizet megkerülve eléjük került. Összekapaszkodnak, nem engedik vissza maguk közé a kizártakat. A lányok erre visszafordulnak. A rendőr Jutkához lép. „Lesz ez még rosszabbul is - mondja - leszel te még kollégiumi titkár, még miniszter is”. A rendőr elindul az úton visszafelé, halkan dúdolni kezdi: "Hej a mi lobogónkat fényes szelek fújják". Jutka utána indul. Mikor a szöveg a "holnapra megforgatjuk az egész világot"-hoz ér, a kép megáll Jutka tarkóján. | |
